Községek Magyarországon
fejlec

Lócs község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Csepregi kistérség
Lakosság: 123 fő
Terület: 5.13 km2
Népsűrűség: 23,98 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

Büktől 6 km-re északkeletre, a Pós-patak mellett fekszik.

Lócs

Története

Lócs területén ősidők óta élnek emberek. A hatátában fekvő Nagyhalom nevű magaslaton késő bronzkori halomsír és cseréptöredékek kerültek elő, mely itteni település helyét sejteti. A község neve szláv eredetű, a vadászattal kapcsolatos. A szláv lovci jelentése vadászok, fogók. Feltételezhető, hogy itt már a honfoglalás előtt korai szláv település állt, melynek lakói vadászó, halászó szolgálónépek voltak. A honfoglalást követően a magyarokhoz csatlakozott török nyelvű segédnépek szállták meg ezt a vidéket. A települést 1239-ben Louch alakban említik először. 1355-ben Loch, 1396-ban Looch, 1483-ban Loch néven szerepel. [1] Első ismert birtokosa az Osli nemzetség volt. 1239-ben birtokosa Szathmár fia Miklós itteni birtokrészét a templomosokra hagyta, majd a tőlük 14. század elején a johanniták szerezték meg. A faluban jelentős részt birtokoltak a helyi köznemesek is. Közülük 1355-ben a többek között Lócsi nemzetséget említik. 1483-ban Hunyadi Mátyás felmentette lakóit a vám és a harmincad fizetése alól. A 15. században a falu már két részből, Alsó- és Felsőlócsból állt. A két településrészt valószínűleg birtokosaik szerint választották el egymástól. A két falurész a 18. századig létezett, ezután már újra egységes községként szerepel. A falu a 16. században felvette az evangélikus hitet. 1605-ben a Bocskai-felkelés során császári zsoldosok dúlták fel a falut. 1631-ben a Dukai, a Felsőlócsi Nagy, a Döbrőczy- és a Hetyey-családok voltak a jelentősebb birtokosai.

A római katolikus templom

Vályi András szerint "LOCS. Magyar falu Sopron Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Sajtoskálhoz nem meszzse, és annak filiája, Soprontól 4 3/8 mértföldnyire, határja sovány, más vagyonnyai is 532hibásak, szőleje, ’s réttye nints, juhok sok van." [2]

Fényes Elek szerint "Lócs, magyar falu, Sopron vmegyében, Csepreghez 3/4 mfld., 328 kath., 120 evang., 30 zsidó lak. Róna termékeny határa 1332 hold, mellyből szántóföld 1000 hold, rét 28 h., erdő 294 h. Birják Kramarics, Kenesey, Lukenich, Józsa, s. m. t." [3]

1910-ben 508 magyar lakosa volt, Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. 1950-ben a járás többi településével együtt Vas megyéhez csatolták.

Nevezetességei

Római katolikus templomát a Kisboldogasszony tiszteletére szentelték.

Uctarészlet

Következő községek

Lőkösháza | Lókút | Lónya | Lórév | Lőrinci | Lothárd | Lovas | Lovasberény | Lovászhetény | Lovászi | Lovászpatona | Lövő | Lövőpetri | Lucfalva | Ludányhalászi | Ludas | Lukácsháza | Lulla | Lúzsok | Mád | Madaras | Madocsa | Maglóca | Maglód | Mágocs | Magosliget | Magy | Magyaralmás | Magyaratád | Magyarbánhegyes | Magyarbóly | Magyarcsanád | Magyardombegyház | Magyaregregy | Magyaregres | Magyarföld | Magyargéc | Magyargencs | Magyarhertelend

További községek

Karácsond | Parádsasvár | Csömör | Csögle | Pósfa | Hövej | Kispáli | Lovászpatona | Ajak | Madaras | Bezedek | Nagykamarás | Pálfiszeg | Városlőd | Gyékényes | Gacsály | Balatonederics | Rábcakapi | Beregsurány | Acsa | Vámosatya | Nagypall | Alsógagy | Dánszentmiklós | Sajósenye | Sajóvámos | Felsőtelekes | Hajmás | Lickóvadamos | Tokod | Hejőszalonta | Nemeskocs | Nagysimonyi | Fegyvernek | Pénzesgyőr | Pusztafalu | Kutasó | Apátistvánfalva | Homorúd | Nemesgulács | Bodrog | Szalapa | Soltszentimre | Erdősmecske | Ferencszállás | Verseg | Kishuta | Szágy | Pócsmegyer | Bisse